Jánošíkove diery: melyik körtúrát válassza a Kis-Fátrában

Terchová fölött, a Kis-Fátra szívében fut az a szurdokrendszer, amely Szlovákia egyik leglátogatottabb természeti célpontja. A Jánošíkove diery nevét itthon is szlovákul érdemes megjegyezni, mert a térképeken, a jelzéseken és a parkolóautomatán is így szerepel. A magyar túrázók nagyjából ugyanazzal a kérdéssel érkeznek, mint a szlovákok: melyik kört válasszák. A rendszer ugyanis nem egyetlen útvonal, hanem három szurdokszakasz, amelyekből három-négy különböző hosszúságú körtúra rakható össze, a kétórás családi sétától az ötórás, létrákkal és láncokkal tarkított hegyi napig.

Rosszul választani kellemetlen. Aki csak a legkönnyebb szakaszt járja végig, hazafelé érzi úgy, hogy nem is látta a lényeget. Aki viszont óvodáskorú gyerekkel indul neki a nagy körnek, az egy tizenöt méteres, majdnem függőleges vaslétra alján fogja átgondolni a napját. Ebben a cikkben végigvesszük, milyen részekből áll a szurdokrendszer, hogyan néz ki a kis és a nagy kör, miért egyirányú a forgalom, mennyi a parkolás, és mikor érdemes indulni, ha nem akar sorban állni minden létránál.

Mi az a Jánošíkove diery, és milyen részekből áll

A Jánošíkove diery sziklaszurdokok és kanyonok összefüggő rendszere a Kis-Fátra kriváni részén (Krivánska Malá Fatra), teljes egészében a Rozsutec nemzeti természetvédelmi rezervátum területén. A szurdokokat a Hlboký potok vájta ki, amelyet errefelé Dierový potoknak hívnak, és a patakon több mint húsz vízesés sorakozik, természeti emlékként védve. Az ösvény nem a szurdok fölött, hanem magában a mederben halad: pallókon, lépcsőkön és létrákon, közvetlenül a víz fölött.

A rendszernek három önálló része van, és minden körtúra ezekből áll össze:

• Dolné diery — a legkönnyebb és a legforgalmasabb szakasz. Tanösvény vezet rajta, két kisebb vízeséssel (1 és 3,5 méter). Biely Potoktól Podžiarig 2,4 kilométer, körülbelül 50 perc séta.
• Nové diery — vagyis „új szurdokok”, mert ezt a szakaszt nyitották meg utoljára. A Dolné dieryből ágazik ki egy kisebb mellékpatak mentén felfelé, négy darab 1–2 méteres vízesése és jóval több létrája van.
• Horné diery — a legszebb és egyben a legnehezebb rész. A Nagy- és a Kis-Rozsutec tömbje között fekszik, a patak itt kilenc, 2–4 méter magas vízesésen bukik le, és a szakasz kizárólag létrákon, láncokon és pallókon járható. Nagy esőzések idején járhatatlan, télen pedig lezártként szokták jelezni.

Néha olvasni olyat, hogy a szurdokrendszerhez tartozik a Kúr és a Sokolie is. Ez nem igaz. A Kúr egy völgy a Kis-Fátra északi oldalán, a Sokolie (1 171 méter) pedig egy sziklás gerinc Štefanová fölött, saját, láncokkal biztosított útvonallal — vagyis külön félnapos túra, és csak száraz időben.

Jánošíkove diery körtúrák: öt változat erőnlét szerint

A rendszer csomópontja a Podžiar elágazás (715 méter), ahol esztena és büfé is van. Biely Potokból két párhuzamos ösvény vezet ide, a Dolné és a Nové diery, Podžiartól pedig felfelé folytatódik a Horné diery. Attól függően, hány elemet fűz össze, más-más kör jön ki.

1. Kis kör: Dolné és Nové diery (2–3 óra)

A klasszikus változat: Biely Potok, Ostrvné, Nové diery, Podžiar, Dolné diery, Biely Potok. A források 5–6 kilométert és 210–290 méter szintemelkedést adnak meg, reálisan 2–3 órával számoljon. Felfelé a Nové dieryn megy, lefelé a kényelmesebb Dolné dieryn jön vissza — ez egyben az előírt irány is.

Kinek való: családoknak nagyjából ötéves kortól, biztos járású idősebbeknek, és mindenkinek, akinek csak a délelőttje van a szurdokokra. Ugyanakkor ez a legzsúfoltabb változat is.

2. Nagy kör: Horné diery és a Medzirozsutce-nyereg (4–5 óra)

Podžiartól az útvonal felfelé folytatódik: Horné diery, a Pálenica alatti elágazás (900 méter), Tesná rizňa völgy, Medzirozsutce-nyereg (1 200 méter). Vissza a zöld jelzésen ereszkedik a Tanečnica alatt a Vrchpodžiar-nyeregbe (745 méter), onnan sárgán Podžiarra, majd a Dolné dieryn le. A források 8–12 kilométert és 560–625 méter szintemelkedést adnak meg — a szórás abból jön, hogy honnan indul és hol zárja a kört.

Kinek való: edzettebb túrázóknak, akiknek nincs tériszonyuk. A Horné dieryben van a legtöbb vízesés és itt vannak a legmagasabb létrák is.

3. Nagy kör Štefanová felől

Ugyanaz az útvonal a másik irányból. Štefanovából (körülbelül 650 méter) a sárga jelzésen indul a Vrchpodžiar-nyeregen át Podžiarra, onnan fel a Horné dieryn, vissza pedig a zöldön. Előnye az olcsóbb parkoló és a jóval nyugodtabb első óra, hátránya, hogy így kimarad a Nové diery.

4. Diery és a Kis-Rozsutec (6–7 óra)

A Medzirozsutce-nyeregből rövid, de meredek kapaszkodó vezet a Kis-Rozsutec (Malý Rozsutec, 1 343 méter) tetejére, ez nagyjából másfél órát tesz hozzá a naphoz. Az egész program így körülbelül 12 kilométer, 900 méter körüli szintemelkedés és 6–7 óra. Ez a leggyakoribb módja annak, hogy a szurdokokhoz csúcsélményt is kapjon az ember, és a kilátás a Nagy-Rozsutecre és a Vrátna-völgyre bőven megéri a plusz emelkedőt.

5. Diery és a Nagy-Rozsutec vagy a gerinc (egész nap)

A legambiciózusabb kombináció a Medzirozsutce-nyeregből a Nagy-Rozsutecre (Veľký Rozsutec, 1 610 méter) tart, onnan pedig akár tovább a gerincre. A Medziholie, Nagy-Rozsutec, Medzirozsutce piros jelzésű szakasz viszont március 1. és június 15. között zárva van, és amúgy is jóval nehezebb terep, egész napos programmal. Aki erre készül, annak a szurdokok inkább bemelegítést jelentenek, mint célt.

Mennyi idő valójában a Jánošíkove diery bejárása

A megadott menetidők rövid megállókkal számolnak, ebédszünet és sorban állás nélkül. A gyakorlatban két dolgot kell hozzáadni. Az egyik a fotózás: a szurdokban pár tíz méterenként megáll az ember, és emiatt a kis kör simán három órára hízik. A másik a forgalom. Egy nyári szombaton minden magasabb létra alatt sor áll, ami 30–45 percet tesz a menetidőhöz. Ha Magyarországról egynapos kiruccanást tervez, az autótól számoljon: a kis kör fél nap, a nagy kör az oda-vissza úttal együtt viszont hajnaltól estig tartó program.

Egyirányú forgalom: merre szabad és merre nem

A szurdokok szűkek, a létrán két ember nem fér el egymás mellett, főszezonban viszont naponta több ezren mennek végig rajtuk. Az egyirányúsítás ezért nem udvariassági kérdés, hanem biztonsági intézkedés, és a terepen táblák jelzik.

• A Nové diery 2013 óta egyirányú, Ostrvné felől Podžiar irányába, vagyis a patakkal szemben, felfelé. Lefelé itt nem lehet jönni.
• A Horné dierynek a Podžiar és a Pálenica alatti elágazás közötti szakasza egyirányú, szintén csak felfelé. Vissza a zöld jelzésen, Vrchpodžiaron át ereszkedünk, nem a mederben.
• A Dolné diery nem egyirányú, mindkét irányban járható, és pont ezért ez a visszaút.

A kört tehát mindig úgy tervezze, hogy a patakkal szemben megy fel, és más úton jön le. Aki megfordítja az irányt, az a létrákon szemben jövő tömeggel fog tolakodni, és többet veszít, mint amennyit a rövidítéssel nyert.

Létrák, pallók és láncok: mennyire nehéz valójában

A biztosítóelemekről nem vezet senki hivatalos statisztikát, de a rendszer egészében több tucatnyi van belőlük: fém és fa pallók, hidacskák, lépcsőfokok, láncok és létrák. A legmagasabb létrák 12–15 méteresek. A szerkezetek jó állapotban vannak, az acélelemek teljes cseréje már 2009-ben elkezdődött.

Technikailag ez nem mászás, és a szlovák via ferratákkal ellentétben semmilyen felszerelés nem kell hozzá. A létrák majdnem függőlegesek, viszont stabil fokokkal, és mindenki fel tud menni rajtuk, akinek nincs komoly tériszonya. A lényeg a szabad kéz: a hátizsák a hátra kerül, a fényképezőgép és a telefon a zsebbe, a botokat pedig össze kell csukni. A legnagyobb kockázatot amúgy sem a létrák jelentik, hanem a nedves fa és a simára koptatott kő — a legtöbb megcsúszás ezeken történik.

Belépő és parkolás: Biely Potok, Štefanová, Podžiar

A Jánošíkove dierybe nem kell belépőt fizetni. Nincs pénztár, nincs sorompó és nincs jegy, sem főszezonban, sem télen, úgyhogy a „mennyibe kerül a belépő” kérdés itt tárgytalan. Az egyetlen kiadás a parkolás, amit a parkolók üzemeltetői szednek, nem a nemzeti park.

A Diery hotelnél az első 90 perc ingyenes, ami csábítóan hangzik, de a gyakorlatban még a Dolné diery oda-vissza megjárására sem elég. A kis körre eleve három órát váltson, a nagy körre hatot, a Rozsutec-változatra pedig tizenkettőt. Érdemes euró készpénzt tartani magánál: a sorompónál ez sokszor gyorsabb, mint a kártya, csúcsidőben pedig az automatánál hosszabb a sor, mint magánál a sorompónál.

Hogyan jut el Magyarországról a Jánošíkove dieryhez

Terchová közelebb van, mint amire a legtöbben számítanak, de egy napra azért hosszú az út — érdemes a környéken aludni, és másnap reggel elsőként a szurdokban lenni.

• Budapest, a rövidebb úton: Vác, Parassapuszta–Šahy határátkelő, Zvolen, Banská Bystrica, Ružomberok, majd Žilina felől Terchová. Körülbelül 300 kilométer, a hegyi szakaszok miatt 4,5–5 óra.
• Budapest, autópályán: M1, Pozsony, onnan a D1-en Žilináig, majd az 583-as úton Terchováig. Ez 420 kilométer, viszont szinte végig gyorsforgalmi út, így nagyjából 4,5 óra.
• Miskolc: Tornyosnémeti, Kassa, onnan a D1-en Žilináig — körülbelül 320 kilométer, négy óra körül.
• Győr és a Dunántúl: Pozsonynál lép be az ország területére, onnan ugyanaz a D1-es útvonal.

A szlovák autópályákra és gyorsforgalmi utakra e-matrica kell. Indulás előtt online, az eznamka.sk oldalon megveheti, csak a rendszám kell hozzá, matricát nem kell az ablakra ragasztani. A tíznapos matrica 10,80 euró (kb. 4 270 Ft), ami olcsóbb, mint amennyi időt a kerülőúton veszítene. Az utolsó szakasz Terchováig (az 583-as út Žilinából Krasňany felé) már nem díjköteles.

Autó nélkül is megoldható, csak átszállással: vonattal Žilináig, onnan az elővárosi busszal (050178-as vonal) Terchová felé, a Terchová, Biely Potok hotel Diery megállóig, ami szó szerint az ösvény kezdeténél van. Szezonban sűrűn járnak a buszok, vasárnap és a nyári szünetet leszámítva viszont jócskán megritkul a menetrend, úgyhogy előző nap nézze meg.

Mikor menjen, hogy ne a tömeget nézze

A Jánošíkove diery Szlovákia egyik legnépszerűbb természeti célpontja, és ez nyáron azonnal látszik. Egyszerű szabály érvényes rá: nem a hónap dönt, hanem a hét napja és az indulás órája.

• A legrosszabb: nyári hétvégék és ünnepnapok 10 és 14 óra között, amikor a parkolók már délelőtt megtelnek.
• A legjobb: hétköznap, iskolai szünet nélkül, indulás 7 és fél 9 között. Az első két órában szinte egyedül van a szurdokban.
• A legszebb: május vége és június, amikor sok a víz a patakban, valamint szeptember második fele.
• A legnyugodtabb: október és november eleje, amikor az ösvény még száraz, a tömeg viszont a nyári töredéke.

A korai indulás miatt bőven megéri a környéken aludni. Terchová, Biely Potok és Štefanová tele van panziókkal és apartmanokkal, és aki a szurdokot reggel hétkor kezdi, az délre már a Podžiaron ülve issza a kávéját. Hasonlítsa össze a terchovái szállásokat →

Jánošíkove diery gyerekkel, babakocsival és kutyával

• Gyerekkel a kis kör nagyjából ötéves kortól reális, feltéve, hogy a gyerek magától felmegy a kaptatón, és nem fél a magasban. A Dolné dieryt fiatalabbak is teljesítik. Számoljon azzal, hogy egyharmaddal tovább tart majd az egész, és hagyjon időt a podžiari pihenőre. A Horné dierybe kisgyerekkel ne induljon el.
• Babakocsival a legkönnyebb szakasz sem járható. Az ösvény pallókon, fémlépcsőkön és egyenetlen köveken vezet, babakocsit itt nem lehet átvinni. A legkisebbekhez hordozó kell, és azzal is inkább csak a Dolné dieryt fontolgassa.
• Kutyával nem javasolt a látogatás. A kutya magától nem megy fel a létrán, felcipelni pedig egy majdnem függőleges létrán egyikük számára sem biztonságos. Kisebb kutyát hátizsákban fel lehet vinni, nagy testű kutyának viszont nincs itt helye. Ráadásul nemzeti természetvédelmi rezervátumban járunk, ahol kötelező a póráz. Négylábúval inkább a Kis-Fátra gerinces útvonalait válassza.

Jánošíkove diery esőben és télen

Az eső alaposan átírja a szurdokot. A fa és a kő is csúszóssá válik, nagy víznél pedig a Horné diery járhatatlan, mert a patak egyszerűen elönti az ösvényt. Tartós esőzés után csak a kis körre tervezzen.

Télen hivatalosan egyetlen szakasz sincs lezárva. A gyakorlatban viszont a Horné dieryt télre lezártként szokták jelezni, és csak felszereléssel és tapasztalattal érdemes nekivágni. Ésszerű téli program a Dolné diery Biely Potokból Podžiarra és vissza, lehetőleg 7 és 14 óra között, mielőtt sötétedni kezd.

És egy jó hír a tavaszi tervezéshez: a március 1. és június 15. közötti szezonális ösvénylezárás a szurdokokat nem érinti. Három másik útvonalat zár le: Medziholie–Nagy-Rozsutec–Medzirozsutce (piros), Obšívanka–Malé nocľahy (kék), valamint Vendovka–Malý Kriváň (kék). A Jánošíkove diery ebben az időszakban is korlátozás nélkül járható, csak a Nagy-Rozsutecet nem tudja hozzátenni.

Mit vegyen fel és mit vigyen magával

• Cipő: kemény talpú, jó mintázatú túrabakancs, lehetőleg vízálló.
• Hátizsák két pánttal, soha nem válltáska. A kezére szüksége lesz.
• Rétegesen, esőkabáttal. A szurdokban nyáron is hűvös és párás van.
• Víz és elemózsia. Büfé csak a Podžiaron és a parkolónál van.
• Offline térkép. A térerő gyenge, az útvonalat töltse le előre.
• Kesztyű a láncokhoz és a hideg létrafokokhoz, főleg a nyári szezonon kívül.

A leggyakoribb hibák pedig ezek: utcai cipő a nedves pallón, megfordított körirány, késői indulás és sorban állás minden létránál, a nagy kör lebecsülése gyerekkel, és a Nagy-Rozsutec beszúrása késő délután. A Jánošíkove diery nem veszélyes hely, a kapkodást viszont nem bocsátja meg.

Hova tovább

• Kis-Fátra: kirándulótippek és a legszebb útvonalak
• Nagy-Rozsutec: az útvonal és a feljutás
• Kis-Rozsutec: a legjobb kombináció a szurdokokkal
• A Kis-Fátra gerinctúrája
• Szállás a Kis-Fátrában
• Medvék a Kis-Fátrában és mi a teendő találkozáskor
• Szulyói-sziklák, alig egy órára innen

Ha több napot tölt a környéken, foglalhat programokat Terchová környékén →

Gyakori kérdések: Jánošíkove diery