Vízesések Csehországban: a Rešov-vízesések 8 túraútvonala az Alacsony-Jeszenikben

A vízesések Csehországban ritkán szoktak felkerülni a magyar túrázók listájára, pedig van belőlük bőven — csak nem ott, ahol az ember keresné. Az ország egyik legszebb vízesésrendszere nem valamelyik híres nemzeti parkban van, hanem Morvaország északi peremén, egy alig kétszáz méter hosszú sziklaszurdokban: ezek a Rešov-vízesések (csehül Rešovské vodopády). A Huntava patak itt több lépcsőben bukik le a mohás sziklafalak között, és az egészhez egyetlen fizetős sorompó sem tartozik. Összeszedtünk nyolc konkrét útvonalat kilométerrel, szintemelkedéssel és jelzésszínnel: a kisgyerekes sétától a Rabštejn váráig tartó egész napos átkelésig.

Mik azok a Rešov-vízesések, és miért érdemes elmenni értük Csehországba

A Huntava Stříbrné Hory falunál ered, Horní Město fölött, és a felső szakaszán mély, sziklás völgyet vájt magának kaszkádokkal és több vízeséssel. Ezek az Alacsony-Jeszenik (csehül Nízký Jeseník) legmagasabb vízesései: a lépcsősor egésze valamivel több mint tizenkét méter, a legnagyobb egybefüggő zuhatag kilenc-tíz méter körüli. Országos összevetésben a Rešov-vízesések Csehország tizennyolcadik legmagasabb és tizedik legbővizűbb vízesései.

Magát a szurdokot nagyjából kétszáz méter hosszan lehet végigjárni, a szélessége hat-tíz méter, a sziklafalak húsz méterig emelkednek fölé. A legfeltűnőbb tömböt Čertova stěnának, vagyis Ördögfalnak hívják, és körülbelül harmincöt méteres. A terület 1966 óta védett, 2013 óta pedig nemzeti természetvédelmi rezervátum 71,6 hektáron. Az eredeti, páfrányos lucos bükkösöket és az árnyékos sziklák mohatársulásait védik itt.

A túrázó szempontjából ennek két következménye van. Az első, hogy az élmény rövid és sűrű: a szurdokot húsz perc alatt végig lehet menni, de minden kilátópontnál meg fog állni. A második, hogy kizárólag a jelzett ösvényeken szabad közlekedni — semmi rövidítés a sziklákon, semmi lemászás a mederbe.

Hogyan jut el Magyarországról a Rešov-vízesésekhez

Ez a szurdok Csehország keleti felében van, ami magyar szemmel jó hír: nem kell átvágni az egész országon Prága felé. A cél Rešov falu, és a navigációba érdemes ezt beírni, mert a „Rešovské vodopády” néven a térképek néha a szurdok mélyére viszik, ahová nem vezet közút.

• Budapestről a leggyorsabb út: M1, Rajka, Pozsony, majd a szlovák D2-esen Brnóig, onnan a D1-en és a D35-ösön Olomoucig, végül Rýmařovon és Horní Městón át Rešovba. Ez nagyjából 450 kilométer és 4,5–5 óra, tankolással és kávéval együtt inkább öt.
• Ha Szlovákiát nagy ívben kerülné: Hegyeshalomnál kimehet Ausztriába, és Mikulovnál lép be Csehországba. Nagyjából ugyanannyi kilométer, csak a szlovák matrica helyett osztrák kell hozzá.
• A „szlovák” útvonal Vácon, a Parassapuszta–Šahy átkelőn, Zvolenen, Ružomberokon, Zsolnán (Žilina) és Ostraván át körülbelül 515 kilométer, és jóval lassabb, hatóra körüli. Akkor van értelme, ha útközben szlovák megállót is beiktat.
• Miskolcról nem rövidebb, hanem hosszabb: Kassán és a szlovák D1-esen, Zsolnán és Ostraván át 520–580 kilométer, hat óra körül. A jó autópálya-folyosó ugyanis nyugat felé megy, nem északnak.

Matricák. A szlovák D2-es rövid, körülbelül nyolcvan kilométeres szakaszához is kell szlovák e-matrica: a tíznapos 10,80 euró, vagyis nagyjából 3 900 forint. A cseh autópályákhoz cseh e-matrica kell, a tíznapos 290 korona (körülbelül 4 400 forint), az egynapos 210 korona (nagyjából 3 200 forint), az éves 2 440 korona. Mindkettőt online, rendszám alapján lehet megvenni, matricát nem kap és nem is kell ragasztani semmit. Rýmařovtól Rešovig már mellékúton megy, ott nincs díj.

A legközelebbi nagyvárosok Olomouc és Ostrava. Olomouc körülbelül 60 kilométer, egy óra autóval, és önmagában is megér egy fél napot. Ostrava nagyjából 140 kilométer, másfél óra. Ha vonattal jönne, mindkettőbe el lehet jutni Budapestről Brnón vagy Břeclavon keresztül, átszállással; onnan pedig a helyi vasút és busz visz tovább, erről lentebb részletesen írunk.

Parkolás és belépő: mennyibe kerül a Rešov-vízesések

Autóval Rešov faluig lehet jönni. Ez egy harminchét lelkes település 550 méter körüli magasságban, körülbelül három kilométerre Horní Městótól délre. Közvetlenül a vízeséseknél nincs parkoló, és nem is lehetne, mert oda nem vezet út. Hagyja fent az autót Rešovban, és az utolsó ezernégyszáz métert tegye meg gyalog.

• A fő parkoló a falu szélén van, Horní Město felől érkezve, a Restaurace Rešov mellett (cím: Rešov 92). Nagy, kavicsos terület, lakóautó is elfér rajta. A látogatók szerint körülbelül 40 koronát kérnek egy egész napra, ami nagyjából 600 forint — legyen készpénz és apró magánál.
• A faluban van még két félreállási hely „P Rešovské vodopády” táblával. Nyári hétvégén ezek telnek meg elsőként.
• Belépő nincs. A rezervátum egész évben szabadon látogatható, nincs kapuja és nincs nyitvatartása.
• Mindjárt a parkoló mellett van a buszmegálló, tehát autóval és busszal is ugyanaz a kiinduló- és végpont.

Cseh turistajelzések: hogyan olvassa a színeket a vízesések körül

Itt szokott a legtöbb félreértés lenni, méghozzá két okból. Egyrészt a cseh jelzésrendszer másképp működik, mint a magyar. Másrészt a vízesésekről szóló cikkek fele rossz színt ír, és az emberek olyan jelzést keresnek a terepen, ami ott nincs.

Kezdjük a rendszerrel. A cseh turistajelzés a Klub českých turistů (KČT) műve, és három vízszintes sávból áll: fehér, színes, fehér. Négy szín létezik — piros, kék, zöld és sárga —, és a szín nem a nehézséget jelenti. A pirosat jellemzően a hosszú távú, országos útvonalakra használják, a másik három egyenrangú. Nincsenek magyar mintájú alakjelzések (kör, négyzet, háromszög), és nincs „főútvonal” sem abban az értelemben, ahogy itthon a piros sáv. Ami viszont van, az a sárgászöld útjelző tábla az elágazásoknál: rajta a hely neve, a tengerszint feletti magasság, a célok, a távolság kilométerben és a gyalogos menetidő órában. Csehországban ezekre az elágazásokra kell navigálni, nem a színekre — mert a szín menet közben többször is változhat.

És most a helyi konkrétum. A vízesések környékén három szín keresztezi egymást, mindegyiknek megvan a maga szerepe:

• Zöld (a Rýmařov, vasútállomás – Dlouhá Loučka távolsági útvonal) megy magában a szurdokban. A Nad vodopády elágazástól a Rešovské vodopády útjelzőn át a Fialův mlýnig tart. Északon Skály településrészen keresztül Horní Městóig és Rýmařovig folytatódik.
• Piros (a Šternberk – Bedřichov pila távolsági útvonal) a megközelítő ösvény. Rešovból rövid, meredek ereszkedéssel visz le a Fialův mlýnhoz, a túloldalon pedig a Nad vodopády elágazástól emelkedik Tvrdkov, Bedřichov és Rabštejn felé. A Huntava völgyében ugyanez a piros tart lefelé Valšovský důl és Sovinec irányába.
• Sárga (U Strálecké myslivny – Rešov – Křížový vrch) csak összekötő a környező falvak között. Rešovot köti össze Rudával és a Křížový vrch nevű dombbal, ahol a híres keresztút van.

A négy kulcsfontosságú elágazás, amelyekhez tájékozódnia kell: Rešov (busz, 545 méter), Fialův mlýn (400 méter), Rešovské vodopády (430 méter) és Nad vodopády (460 méter). Ha ezt a négy nevet fejben tartja, akkor sem téved el, ha a telefonján lemerül a térkép.

Egy utolsó tájékozódási fogódzó. Rešovból az ösvény először lefelé megy, és csak utána fel, a szurdokban. Vagyis a legkellemetlenebb kaptató a túra végén vár, nem az elején. Horní Město felől pontosan fordítva.

A Rešov-vízesések nyolc túraútvonala

Nem egyetlen ösvény vezet a vízesésekhez, hanem egy egész hálózat — és a választás komolyan befolyásolja, milyen napja lesz. Nézzük végig mind a nyolcat.

1. Rövid kör a rešovi parkolóból

Táv: 3,8 km · Szint: körülbelül 220 méter fel és 220 le · Idő: 1,5–2 óra fotózással · Nehézség: könnyű, de nem sík · Rajt és cél: rešovi parkoló · Típus: oda-vissza a szurdokon

Szakaszról szakaszra:
A parkolótól induljon el a piros jelzésen, amely az utolsó házak után rögtön meredeken ereszkedik erdei úton a völgybe. Egy kilométer alatt nagyjából 145 métert veszít a magasságból, és ezt a visszaúton pontosan vissza is fogja fizetni. Lent a Fialův mlýn útjelzőnél váltson át a zöldre, és forduljon szembe a Huntava folyásirányával.

A következő négyszáz méter a túra legjobb része. Az ösvény a szurdok fenekén marad: fahidak, kő- és falépcsők váltakoznak, néhol pallókon megy közvetlenül a víz fölött. A legszebb pontokon kis kilátóteraszokat építettek. A Rešovské vodopády útjelzőnél már a fő zuhatag alatt áll.

Innen menjen tovább a zöldön még fél kilométert felfelé a Nad vodopády elágazásig. Itt véget ér a szurdok, és kinyílik az erdő. Ugyanazon az úton jön vissza, ami papíron unalmasan hangzik, de felülről lefelé nézve a kanyon teljesen máshogy fest. Az utolsó kilométerre készüljön: a Rešovba való visszakapaszkodás meleg napon a túra legnehezebb része.

Közlekedés és parkolás: az autó a rešovi parkolóban marad, ide is tér vissza. A buszmegálló pár méterre van. Ellátás: csak fent Rešovban, a parkolónál; a szurdokban semmi. Vizet tehát lent már nem vesz. Látnivalók: a Čertova stěna a szurdok fölött, a Fialův mlýn maradványai, mohapárnák a kanyon északi falain.

2. A legrövidebb változat kisgyerekkel: csak az alsó kaszkádok

Táv: 2,8 km · Szint: körülbelül 175 méter fel és 175 le · Idő: 1–1,5 óra · Nehézség: könnyű, de kisgyerekkel türelemjáték · Rajt és cél: rešovi parkoló · Típus: oda-vissza

Szakaszról szakaszra:
Ugyanaz, mint az 1-es útvonalnál, csak a fő zuhatagnál fordul vissza, és nem megy tovább a Nad vodopády elágazásig. Ezzel megspórol egy kilométert és ötven szintmétert, a lényegről viszont nem marad le. Vissza a zöldön a Fialův mlýnig, onnan a piroson felfelé Rešovba.

A Rešovból levezető út erdei, köves és helyenként meglehetősen meredek. Az a gyerek, aki magától megtesz három kilométert egyenetlen terepen, élvezni fogja. Babakocsival nem lehet bejutni, terep-tricikliként hirdetett darabbal sem. A szurdokba több sorozat fa- és kőlépcső vezet, és vannak pallós szakaszok, ahol csak az egyik oldalon van korlát. Hároméves kor alatti gyerekhez vigyen hordozót vagy gyerekhordó hátizsákot.

Közlekedés és parkolás: mint az 1-es útvonalnál. Ellátás: az uzsonnát hozza magával, sem a szurdokban, sem a malomnál nincs mit venni. Látnivalók: a gyerekeknél a víz fölötti pallók és a kaszkádok működnek a legjobban, ahol hallani, ahogy a víz nekicsapódik a sziklának.

3. Körtúra Rešovból Rudán és a Křížový vrchen át

Táv: 10,9 km · Szint: körülbelül 445 méter fel és 445 le · Idő: 3,5–4,5 óra · Nehézség: közepes · Rajt és cél: rešovi parkoló · Típus: körtúra

Szakaszról szakaszra:
Az első háromszáz szintmétert a szurdokban teszi meg, az 1-es útvonal szerint. A Fialův mlýntól menjen tovább a zöldön még nagyjából háromszáz métert a folyásiránnyal, és az elágazásnál térjen rá a sárgára, amely nyugatnak fordul a völgybe, majd Ruda felé emelkedik. A hársfánál lévő elágazás klasszikus falusi útkereszteződés, onnan a buszmegálló és az étterem öt perc.

A faluból a sárgán kapaszkodjon fel a Křížový vrch tetejére (589 méter), ami magyarul Kereszt-hegyet jelent. Ide vezet fel az a keresztút, amelyet a rudaiak felújítottak, és ami miatt ezt a kitérőt nem érdemes kihagyni. Ugyanazon az úton jön vissza a hársfás elágazáshoz, majd a sárgán vissza keletnek, a malomnál lévő elágazáson át, végül a piroson fel Rešovba.

Hol lehet eltévedni: a Fialův mlýn és a sárga jelzés közötti elágazásnál. A zöld tovább megy a völgyben, a sárga jobbra fordul, fel a domboldalra. Ha tíz perce sík terepen halad a patak mellett, akkor lemaradt az elágazásról.

Közlekedés és parkolás: körtúra, tehát ugyanoda tér vissza. Rudába jár busz (Tvrdkov, Ruda, restaurace megálló), így a túra rövidíthető. Ellátás: a Pod Křížovým vrchem étterem Rudában, szezonban a Zahrádka u Pandy nevű büfé az erdészháznál. Előre ellenőrizze, hogy nyitva vannak-e — falun hétköznap gyakran zárva. Látnivalók: a rudai keresztút, kilátás a Křížový vrch tetejéről az Alacsony-Jeszenikre.

4. Horní Městóból a zöldön (felülről lefelé)

Táv: 5,7 km egy irányban, oda-vissza 9,4 km · Szint: 140 méter fel és 240 le (egy irányban) · Idő: két óra alatt egy irányban · Nehézség: könnyű · Rajt: Horní Město, Skály településrész · Cél: Rešov · Típus: átkelés

Szakaszról szakaszra: A teljes útvonal a zöld jelzésen megy, ezért tájékozódásban ez a legegyszerűbb változat. Skályból, amely Horní Město saját buszmegállóval rendelkező része, négy kilométer alatt ereszkedik le az erdőn át a Huntava völgyébe. Az ereszkedés fokozatos, az út széles. A Nad vodopády elágazásnál csatlakozik a szurdok felső végéhez, és felülről lefelé járja végig.

Ez a változat legnagyobb előnye: a szurdokot fordított sorrendben látja, a kaszkádok fokozatosan nyílnak ki alatta, és a fő zuhatag így sokkal drámaibb. A Fialův mlýntól a piroson kapaszkodik fel az utolsó, alig százötven szintméterre Rešovba.

Közlekedés és parkolás: ez a két autós vagy a buszos változat. Hagyja a kocsit Rešovban, és busszal menjen fel a rajthoz Horní Městóba, vagy fordítva. Aki nem akar menetrendet bogarászni, oda-vissza is megjárhatja (9,4 kilométer, nagyjából három óra). Ellátás: Horní Městóban; az útvonalon semmi. Látnivalók: Horní Město régi bányászfalu, van itt tanösvény és több emlék az ércbányászat idejéből.

5. Rýmařovból gyalog, Horní Městón át

Táv: 10,0 km · Szint: körülbelül 230 méter fel és 290 le · Idő: 3–3,5 óra · Nehézség: könnyű, de hosszú · Rajt: Rýmařov, főtér · Cél: Rešov · Típus: átkelés

Szakaszról szakaszra. A legjobb választás annak, aki vonattal érkezik, és nem akar autóval bajlódni. A rýmařovi főtértől a zöld jelzés megszakítás nélkül elvezet a szurdokig, vagyis egész nap egyszer sem kell színt váltania. Az első négy és fél kilométer enyhén emelkedik Skály felé, onnan pedig ugyanaz, amit a 4-es útvonalnál leírtunk.

Közlekedés és parkolás: Rýmařovba a 310-es vasútvonal visz Valšovból, ahol az Olomouc–Opava fővonalról kell átszállni. Rýmařovtól a vízesésekhez gyalog jut el, vissza pedig busszal Rešovból vagy Horní Městóból. Előre ellenőrizze a menetrendet, hétvégén kevés a járat. Ellátás: Rýmařovban és Horní Městóban; a második félidőben semmi. Látnivalók: Rýmařov történelmi belvárosa, a V Lipkách kápolna, Horní Město bányászmúltja.

6. A Huntava völgyében Sovinec váráig (egész napos átkelés)

Táv: 11,3 km · Szint: körülbelül 420 méter fel és 480 le · Idő: 3,5–4,5 óra a várlátogatás nélkül · Nehézség: közepes · Rajt: Rešov · Cél: Sovinec · Típus: átkelés

Szakaszról szakaszra:
Először járja végig a szurdokot az 1-es útvonal szerint, és térjen vissza a Fialův mlýnhoz. Onnan menjen a zöldön egy darabon a folyásiránnyal, majd csatlakozzon a piroshoz, amely a Huntava völgyében visz lefelé. A következő hat kilométer csendes erdei út a víz mellett, kevés emberrel, mert a látogatók többsége a vízeséseknél visszafordul.

Valšovský důlnél (305 méter) van a nap legalacsonyabb pontja. Innen a piroson két és fél kilométer és 185 szintméter marad felfelé Sovinec váráig. Ez Morvaország egyik legnagyobb vára, érdemes időt hagyni rá.

• Belépő Sovinecre 2026-ban: szabad séta vezető nélkül 120 korona felnőtteknek (körülbelül 1 800 forint), 80 korona 4–14 éves gyerekeknek, diákoknak és nyugdíjasoknak (nagyjából 1 200 forint), családi jegy 360 korona (körülbelül 5 400 forint).
• Vezetéssel (az alapkör nagyjából 60 perc) 180 korona, kedvezményesen 120, családi 540 korona — vagyis körülbelül 2 700, 1 800 és 8 100 forint.
• Kulturális rendezvények idején 210 korona, kedvezményesen 140 (körülbelül 3 150, illetve 2 100 forint). Három év alatt ingyenes.

Közlekedés és parkolás: ez átkelés, tehát vagy busszal jön vissza a Sovinec, hrad megállóból, vagy második autó kell. Aki kört szeretne, visszamehet ugyanazon az úton, de az 22 kilométer. Ellátás: a Motorest Krmelec Valšovský důlnél és a vár büféje szezonban. A völgyben semmi. Látnivalók: az Oslava és a Huntava összefolyása, mély, kanyargós völgy, Sovinec vára.

7. Tvrdkovon át Rabštejn váráig (a leghosszabb változat)

Táv: 15,1 km · Szint: körülbelül 700 méter fel és 480 le · Idő: 5,5–6,5 óra · Nehézség: nehéz a hossza és az emelkedő miatt · Rajt: Rešov · Cél: Rabštejn várrom · Típus: átkelés

Szakaszról szakaszra:
A szurdokból menjen fel a zöldön a Nad vodopády elágazásig, és ott váltson a pirosra, amely két és fél kilométeren át emelkedik Tvrdkovig (630 méter). Tvrdkovtól a piros erdős hátakon halad tovább, és ereszkedik Bedřichovhoz (Bedřichov pila, 415 méter). Ez a leghosszabb és a legkevésbé látványos szakasz, ezzel számoljon.

Bedřichovtól öt kilométer és 350 szintméter marad a piroson Rabštejnig (769 méter), amely Morvaország legmagasabban fekvő vára. A rom szabadon és ingyen látogatható, körülötte pedig a Přední és Zadní Skály sziklavidék terül el kilenc, akár húszméteres toronnyal. A várból ellátni a tájra.

Közlekedés és parkolás: busszal Bedřichovból vagy Oskavából lehet visszajutni, utóbbiban a megállónál útjelző is van. Kevés a járat, előre ellenőrizze. Ellátás: étterem Oskavában és turistaház Rabštejn alatt; a gerincen semmi. Vizet Tvrdkovban töltsön. Látnivalók: Rabštejn, amelyet 1318-ban említenek először, a Rabštejn természetvédelmi terület törmeléklejtő-erdőkkel és bükkösökkel, valamint a mászótornyok.

8. Nagy kör a Špičákon át (edzetteknek)

Táv: 17,2 km · Szint: körülbelül 560 méter fel és 560 le · Idő: 5,5–6,5 óra · Nehézség: nehéz a hossza miatt · Rajt és cél: Rešov · Típus: körtúra

Szakaszról szakaszra:
Az alap ugyanaz: a szurdokon fel a Nad vodopády elágazásig. Onnan induljon a piroson északnak, de Tvrdkovnál ne forduljon el, hanem menjen tovább a Špičákra (778 méter), amely az Alacsony-Jeszenik ezen részének egyik legmagasabb pontja. Útközben elhalad a Dobřečov elágazás mellett. Vissza a piroson Tvrdkovon át, majd újra a vízesések mellett le Rešovba.

Ez tisztességes, egész napos túra erdei utakon. A kilátások inkább alkalmiak, mint folyamatosak: ez erdős dombvidék, nem kopár gerinc. Aki a Jeszenikben hosszú gerincutakat és erdőhatár fölötti kilométereket keres, annak a magas Jeszenik túraútvonalai valók — a Praděd környéke egészen más műfaj. A Rešov-vízesések nem erről szólnak.

Közlekedés és parkolás: körtúra, vissza a rešovi parkolóba. Ellátás: az útvonalon semmi, vizet egész napra vigyen. Tvrdkovban van buszmegálló, ha rövidítene. Látnivalók: a Špičák mint kilátópont, az Alacsony-Jeszenik mély erdői, Dobřečov falu.

Összefoglaló táblázat: melyik útvonalat válassza

Lépcsők, pallók, babakocsi: milyen a szurdok a gyakorlatban

Ezt kérdezik a leggyakrabban, és a válasz sajnos egyértelmű. Babakocsival nem lehet bejutni a szurdokba. A Rešovból levezető megközelítő út erdei, köves és meredek, magában a szurdokban pedig fahidak, fa- és kőlépcsők és a sziklák mellett futó pallók váltakoznak. Létra a szó szoros értelmében nincs, de lépcsőből több tucat van, és nem egyforma magasak.

Mit jelent ez a gyakorlatban:

• Gyerekhordó hátizsák vagy hordozó az egyetlen ésszerű megoldás annál a gyereknél, aki még nem tesz meg három kilométert.
• A bakancs nem ajánlás, hanem feltétel. A szurdokban a kő és a fa egész évben nyirkos, eső után pedig szappanként csúszik.
• Akadálymentes nem. Kerekesszékkel a szurdok járhatatlan, és nincs kerülőútvonal sem.
• Esőben és télen főleg a fapallókra figyeljen. Fagyban a kaszkádokból jégesések lesznek, a szurdok lépcsői pedig lejegesednek.
• Az ösvény egyes szakaszait időnként lezárják a hidak és pallók felújítása miatt. 2024-ben a vízesések fölötti útvonalak több hónapig zárva voltak. Indulás előtt érdemes ellenőrizni az állapotot a község honlapján vagy telefonon az üzemeltetőnél.

Kutyával, kerékpárral: mit enged meg a rezervátum

A Rešov-vízesések nemzeti természetvédelmi rezervátumban vannak, ami Csehországban a legszigorúbb védelmi kategória. Egyszerű szabályok vannak, és egyik sem szekálás:

• Csak a jelzett ösvényeken szabad járni. Semmi rövidítés, semmi lemászás a mederbe, semmi fotózás a patak közepén álló sziklatömbökről.
• A kutyát pórázon kell tartani. A nemzeti természetvédelmi rezervátumban tilos szabadon engedni. Maga a túra egyébként kutyabarát: a lépcsőket és a pallókat egy átlagosan mozgékony kutya gond nélkül veszi.
• Kerékpárral a szurdokon nem lehet átmenni. A biciklit hagyja a rešovi útjelzőnél vagy a Nad vodopádynál. A környező erdei utak viszont kifejezetten jók kerékpárral.
• Fürdésről és sátorozásról a rezervátumban szó sem lehet.
• A szemetet vigye magával, a szurdokban nincs kuka.

Mikor menjen a Rešov-vízesésekhez

A Huntava vízhozama ingadozik, és ezzel együtt változik az is, hogyan néznek ki a vízesések. A legtöbb víz tavasszal, a hóolvadáskor van, körülbelül március közepétől májusig, illetve kiadós esők után. Száraz nyáron a lépcsők vékony csíkká szűkülnek, és a fotók is jóval szerényebbek lesznek. Ha kifejezetten a víz miatt jön, akkor egy-két nappal egy rendes eső után induljon.

• Tavasz (március–május): a legtöbb víz, virágzó hegyaljai rétek, kevés ember. Ez a legjobb időszak.
• Nyár (június–augusztus): a szurdokban kellemes hűvös van, hétvégén viszont tíz és tizenhat óra között élénk a forgalom, és a pallókon egymásnak ütközik az ember. Kilenc előtt vagy délután öt után érkezzen.
• Ősz (szeptember–október): a kanyon bükkösei elszíneződnek, és sokkal csendesebb, mint nyáron. A víz általában közepes.
• Tél: jégesések és lejegesedett lépcsők. Gyönyörű, de jégmacska nélkül kockázatos. A Rešovból levezető ösvényt gyakran letapossák jégpályává.

Étkezés, víz és szállás a Rešov-vízesések közelében

Sem a vízeséseknél, sem a szurdokban nem lehet semmit venni. Az utolsó lehetőség fent Rešovban van, azon túl csak a környező falvakban:

• Restaurace Rešov a parkolónál, szezonban naponta 11 órától nyitva tartó nyári terasszal, gyorsétellel és ajándéktárgyakkal. Figyelem: az étterem 2026-ban eladó, a nyitvatartást ezért kezelje fenntartással.
• Penzion Nad Vodopády Rešovban, pár száz méterre a parkolótól.
• Pod Křížovým vrchem Rudában, a 3-as útvonalon.
• Motorest Krmelec Valšovský důlnél, a 6-os útvonalon.
• Nagyobb választék, bolt és étterem Horní Městóban, de főleg Rýmařovban van.

Vizet még a leereszkedés előtt vegyen magához. A szurdokban nincs ivóvízforrás, és a Huntava minden áttetszősége ellenére sem iható.

Éjszakára Rýmařov a legésszerűbb bázis, onnan a Praděd és a magas Jeszenik többi része is jól elérhető. Szállások Rýmařovban → Aki a lehető legközelebb akar aludni a vízesésekhez, az Horní Městóban keressen: szállások Horní Městóban és környékén → Hosszabb, több napos kirándulásokhoz jó bázis Bruntál és a szállásai → is.

Helyi közlekedés: busz és vonat a vízesésekhez

Autóval a legegyszerűbb. Rýmařovtól Horní Městón át körülbelül tíz kilométer, Olomouctól nagyjából egy óra, Ostravától másfél. A Rešovba vezető utolsó szakasz keskeny mellékút, télen pedig ne számítson rá, hogy úgy takarítják, mint a főutakat.

Busszal egészen a parkolóig el lehet jutni, a megálló Rešovban közvetlenül az étteremnél van. A járatok Rýmařovból, Horní Městón át közlekednek, de kevés van belőlük, hétvégén még kevesebb. Mindig nézze meg előre a menetrendet, és főleg az utolsó visszafelé tartó járatot, nehogy stoppolással végződjön a nap.

Vonattal Rýmařovba a 310-es vasútvonalon lehet eljutni Valšovból, ahol az Olomouc–Opava vonalról kell átszállni. A szárnyvonal tizennégy kilométer hosszú, motorvonatok járnak rajta. Rýmařovtól aztán vagy busz, vagy gyalog a zöldön, az 5-ös útvonal szerint.

Mit vigyen magával

• Jó tapadású bakancsot. A szurdokban egész évben nyirkos van.
• Vizet az egész túrára, útközben nem tud utántölteni.
• Készpénzt, apróban, a parkolásra.
• Szúnyogriasztót nyáron: a víz melletti völgyben megbízhatóan dolgoznak a szúnyogok.
• Jégmacskát télen, mert a szurdok lépcsői lejegesednek.
• Állványt vagy legalább valami támasztékot, ha selymes vízről szeretne fotót. A kanyonban délben is félhomály van.

Merre tovább

• A magas Jeszenik túraútvonalai: gerincutak, a Praděd és a nagy, egész napos hegyi túrák — teljesen más műfaj, mint ez a szurdok.
• A Kralický Sněžník csúcsútvonalai, a híres elefántszoborral együtt.
• Családi és könnyű útvonalak Csehország-szerte, ha további rövid, gyerekes kirándulásokat keres.
• Nehéz hegyi túrák azoknak, akiknek egy nap alatt több kell a lábuknak.
• Csehország hegységeinek áttekintése: melyikben mit érdemes keresni.
• Természetjáró tippek a fő útvonalakon kívülre.
• Autós kirándulóhelyek, ha egy egész hétvégére tervez a környéken.
• Kerékpáros útvonalak: az Alacsony-Jeszenik erdei útjai kifejezetten jók bringával.

Gyakori kérdések